Retrórovatunkban ezúttal a Life magazin egyik híres archív fotósorozatát szeretnénk bemutatni, mert divat- és kortörténeti dokumentumként is különlegesen érdekes. Az idő: 1959 júniusa, az esemény: nagyszabású Dior-divatbemutató Moszkvában. A fotós: Howard Sochurek.

Hruscsov és politikája szabadabb légkört hozott a Szovjetunió mindennapjaiba - mármint az 1953-ban elhunyt Generalisszimusz terrorral és ideológiai alapú tervgazdálkodással turbózott elképzeléseihez képest. De mindenestre az új irányvonal a divatiparban arra elég volt, hogy Suzanne Lulling, a Dior-ház akkori feje a tervező-elvtársak látókörének tágítása és a szovjet divat megreformálása érdekében megrendezhesse a neves divatház legújabb kollekciójának bemutatóját Moszkvában. (Az alapító Christian Dior ekkor már nem élt, de valószínűleg nem bánta a mennyekben sem, ő maga már 1931-ben járt a Szovjetunióban.) 

A nagy eseményre a francia színekkel dekorált Krilja Szovjetov Kultúrpalotában került sor a pártvezetés és a szovjet elit soraiból kiválasztott 11 000 szerencsés néző előtt. De Moszkva népe sem maradt ki azért teljesen a jóból. A divatház akkori vezető dizájnere, Yves Saint Laurent javaslatára három manökent végigsétáltattak a szovjet főváros legforgalamsabb részein, többek közt a Vörös téren, a nagypiacon és az akkor épp Állami Általános Áruház névre hallgató GUM nagyáruházban, Howard Sochurek, a Dior-bemutató hivatalos fotósa pedig végigfényképezte az egészet.

Képei zavarbaejtőek. Érdekesek, de megrázóak is az elképesztő kontraszt miatt, ami a legutolsó párizsi divat szerint öltözött modellek és az őket a kommunista elvárások és lehetőségek szerinti ruhákban körülálló moszkvaiak között feszül.

A slampos félcipők mellett még gyönyörűbbnek tűnő körömcipők, a viseltes kabátok közül kiragyogó jólszabott kosztümök, az elegáns kalapok mögött vánnyadtan lógó fejkendők, és főleg az utcán lekapott moszkvai nők és férfiak arckifejezése és tekintete, na ezek mindennél szemléletesebben mesélnek két egymással semmilyen ponton nem kapcsolódó világról. Mintha három királynő ereszkedett volna le a pórnép közé. Pedig egyszerűen csak a vasfüggöny másik oldalára születtek.

 
A kommunista divat Diorék általi megreformálásának tervéből végül nem lett semmi, amivel a korabeli moszkvai sajtó egymásra licitálva próbált mélyen egyetérteni. A Pravda csak sokallta a kivágásokat, és kevesellte a szoknyahosszakat. Volt viszont magazin, amelyik gyakorlatilag burzsoá elhajlásnak minősítette a körömcipőt, azt állítva, hogy a nők csak a férfiakra támaszkodva tudnak benne biztonsággal közlekedni. (A pömpsz befeketítésén persze nem csodálkozunk. Már ránézésre teljesen alkalmatlan kohászkodáshoz és traktorvezetéshez is.)

Azóta persze a Szovjetúniót elmosta a peresztrojka meg a glásznoszty, Yves Saint-Laurent már rég önállósította magát, az archív fotókon ámuldozó gyevuskák öreg nénik lettek. A Dior Divatház viszont azóta is virágzik: 2006-ban megnyitotta első moszkvai üzletét a GUM-ban, Christian Dior életművét pedig több mint 100 ruhájából és az őket inspiráló műtárgyakból álló gyűjteményben mutatta be nemrég a Puskin Múzeum egy monstre kiállítás keretében. (Az Inspiration Dior már bezárt, de 3D-s netes verziója alapján lenyűgöző lehetett.)

A Life fotógyűjteményéből bővebb válogatás található az depecha.com, az englishrussia.com, a behindthephoto.org és a life.com oldalakon. Bár sok az átfedés, érdemes mindent csekkolni, mert vannak csak itt vagy ott felbukkanó képek köztük. Itt pedig magáról a bemutatóról látható pár kép, többek közt az egészen hihetetlen arcot vágó Malinovszkij marsallról. 

Egyéb források: HowToBeARetronaut, Savoir Faire