Nagyon izgalmas, mindjárt péntek, ki tudja mi lesz velünk, de addig is nézzétek meg az előző összeállítást is!
Emilio Pucci
Igazán unalmas, generátorból előhúzott variációk, egyik-másik nagyon szép és szexi, de a legtöbb sajnos valami kínosan ismerős Pucci-szerű anyag túlfénymásolt példánya. Nincs baj a vidám pasztellmozaikokkal, de egy emblematikus mintán túl szomorkás ha nincs is más emblematika. A blúzok nagyon jól mennek a sortokkal, és a nyolcvanas évekből idementett kikandikáló csipkék és haspólók is sikeresek lehetnek tavasszal, de egy darab bőven elég lehet, és annak sem kell ideinek lennie. A modellek sajnos igazán rosszul festettek, valami lehetett a világítással, mert minden lány vérszegény, betegeskedő arccal menetelt, és ez keveseknek állt jól, szia Rajzák Kinga.
Jil Sander
A bemutatóról készült galériában bátortalanul haladtam, mert a klasszikus és szép szabásvonalú, egyszerű de határozott fehér ruhák után előbukkantak a papucsállatka-minták és unalmasan nőies darabok. Itt a hajakra, és a fentiekhez képest sokkal csinosabb modellekre figyeltem. Ám érdemes ezen túljutni (ebben a galériában kevés a papucsállatka!) mert lesznek gyönyörű Pablo Picasso kerámia motívumok kötött pulcsikon, és nagyon szépen kikerekedik az egész kollekció.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.