A folytatás is, mint az eddigi válogatás is önkényes, de remélem hogy élvezitek.
India
Manish Arora
A Mumbai-ban (Bombay) született, 1994-ben végezte el második egyetemét, és rá három évvel indult el a Manish Arora. Hamarosan üzleteket nyitott Indiában és részt vett az indiai Fashion Week-en, és ahogy az jó történetekben lenni szokott egyre több együttműködés (Reebok), almárka (Fish Fry), divathét (sok) és bolt (még több) követte egymást. Rossz szokás India John Galliano-jaként emlegetni, de csak mert pszichedelikus színeket, giccses motívumokat kombinál hagyományos indiai anyagokkal és nyugati szabással.
Japán
Tsumori Chisato
A tokiói Bunka Fashion College elvégzése után 1977-től Issey Miyake-val dolgozott, majd 1990-ben létrehozta saját márkáját. Párizs után az USA-t hódította meg cuki, mangás nyomott mintás ruháival. Nekem ez a kollekció (mondjatok már rá jobb szót, légyszi!) nem igazán tetszik, mert egy közepesen tehets éges tervező közepesen tehets éges, japánosított Sonia Rykiel parafrázisának tűnik. Eddig nem ez volt!
Comme des Garcons
Az 1942-ben született Rei Kawakubo ugyan nem tanult divatot, de művészetet igen, és ez elégnek bizonyult ahhoz, hogy '67-től stylistként dolgozzon majd 1973-ben megalapítsa saját cégét. A siker hamar beköszöntött, Párizsban különösen fogékonyak voltak a tervezőnő ellendivatos, dekontruktivista, monokróm ruhária, bár a bemutatkozó kollekcióját 'Hiroshima chic"-ként emlegették az újságírók. A nyolcvanas évektől bővült színpalettája, és még mindig inkább a ruhái beszélnek helyette. Junya Watanabe is a szárnyai alól került ki, a korábbi gyakornok a 90-es években önállósodott. A Comme des Garçons több más márkával működött együtt az évek során, mint pl. Fred Perry, Levi's Converse All Star, Speedo, Nike, Lacoste, Cutler and Gross, Louis Vuitton és a H&M. Bizonytalan vagyok, mit szóltok?
Kína
Anna Sui
Annaval is csalunk egy kicsit, mert nem kínai hanem kínai-amerikai. A '64-es születésű tervezőnő New Yorkban tanult, majd tini sportruházati cégeknek tervezett egészen addig, amig befolyásos barátnői (Campbell, Evangelista) segítségével 1991-ben saját bemutatót tartott. A sajtó és a szakma is egyaránt lelkesen fogadta. Levendulaszín falakkal, piros padlóval és antik bútorokkal berendezett üzlete babaszoba hangulatú, jellegzetes próbababája hamar a Soho egyik jelképévé vált. Szerintem az idei nem sikerült emlékezetes kollekciónak, pedig volt bemutatnivaló dögivel.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.